Ki oldja meg?

Kedves Olvasó! Azért jöttél erre az oldalra, mert egy vagy több munkám megtetszett: valószínűleg
könyvek. Ezeket szeretném kiadni Magyarországon. Köszönöm a figyelmet!
Lehet, hogy minden lehetséges támogatást szeretne megadni.

Nyitott társadalomban élünk. És néha azokban, akik valami jót és szükségeset akarnak tenni a
számára - különösen az új ismeretek kinyerésére és előállítására, valamint azok terjesztésére -
felvetődik a kérdés: kinek a segítségével találhat együttműködő embert, akivel ez teheti meg?
A tudós és a szerző három munkaterületéről beszélünk: oktatásról, médián keresztüli oktatásról,
kutatásról. Nyilvánvaló okokból fontos, hogy ezt Nyugaton tegyék: a napkövető mozgás többek
között Kelet- és Közép-Európában, illetve a posztszovjet térben erősíti a munkát. Nézzük meg
közelebbről mindhárom területet.

1) A tanítás nemcsak az ismeretterjesztés, hanem a tanulás része is. A tanulók kérdéseket tesznek fel,
ötleteket és feltételezéseket fogalmaznak meg, kifogásolják, közölnek kevéssé ismert információkat.
A diákokkal folytatott beszélgetések során születnek, vagy legalább csiszolódnak a leendő könyvek,
cikkek, interjúk, riportok.

Ezért jó lenne, ha beszélne azokkal az ismerőseivel, akik a nyugati egyetemekre jelentkezőkkel
kommunikálnak, hogy ők viszont küldjenek egy e-mailt egy olyan címre, amely mondjuk „.edu”, „.at”
végződésű. „.ca”, „.il”, „.uk”, vagy akár „.de”. Az életben megesik, hogy egy épület különböző
emeletein dolgozó kollégák nem tudják, hogy szükségük van egymásra. Intézményüket esetleg –
korlátozott vagy hosszabb időre – egy pedagógusdiplomával, nemzetközi hírű, egyetemi oktatói
gyakorlattal Szentpéterváron és Potsdamban szerzett docenssel szeretnék megerősíteni. Ott másfél
éves szerződésem volt. A rövid távú szerződések a tudományos területen német jellemzők.
A kutatóközpontokban, intézetekben és egyetemeken fennálló kapcsolatok rendkívül hasznosak
lehetnek a következő két irányba történő előrelépéshez.

2) Lassan egy negyedszázadhoz közeledik az orosz és ukrán nyelvű médiával való együttműködési
tapasztalataim – nagyon különbözőek, beleértve a televíziót is. Például az RTVi-n több egymást
követő évben felléptem az „Ország és emberek” című talkshow-ban.

Szervezői természetes ellensúlyként használtak Putyin Alexander Rahr nevű fűszeres csalogányának.
Ezért miért ne próbálhatnánk meg olyan szerkesztőket találni a nyugati tömegmédiában, akik készek
innovatív népszerű tudományos és publicisztikai szövegeket nyomtatni? Olyan műsorvezetőket
keresni, akik nem ellenzik a levegő felfrissítését más hanggal vagy arccal? Talán az a legjobb, ha erről
az Ön által ismert újságírókat kérdezi meg, mert gyakran kommunikálnak humanitárius területen
dolgozókkal.

Konkrétan van mit ajánlanom azoknak, akik készek érdemben mérlegelni a benyújtott anyagokat és a
meghirdetett témákat.

Nem minden nyugati média van befalazva az emberek elől szorosan egy rozmárcsont-toronyban.
Sokan úgy vélik, hogy például a lektorált folyóiratok korlátozott látókörű emberek szűk köréből
származnak – ebben az összefüggésben „kronizmusnak” nevezik őket. Van egy közkeletű elképzelés:
lenyűgözi őket a nepotizmus, a Kreml hosszú és szívós keze, levéltári ajtaja, tehetetlensége és
bürokráciája, a narratív diskurzus (verbiage), a hétköznapi alkalmatlanság és más hasonló jelenségek,
míg a névtelen lektorok valóban függetlenek. ítéleteikben – egyesek tisztességből, aki észszerű.

De nem lehet mindenkit egy mirhával elkenni. Hiszen már négy neves kiadványt is találtam, ahol
publikálhatom a cikkeimet, méghozzá cenzúra nélkül a tartalomba. És megtaláltam magamtól.

https://fu-berlin.academia.edu/AlexanderGogun

Ezért elképzelhető, hogy az Ön, de legfőképpen ismerősei és munkatársaik segítségével okos és
őszinte szerkesztőket vagy műsorvezetőket lehet elérni. Az igazság nem szereti a csendet, amelyet a
népi bölcsesség szerint szeretnek ...

3) …A kutatáshoz szükséges pénz. Az utóbbiak képezik a tudós munkájának alapját. A könyvek,
cikkek, riportok megjelenése szempontjából a levéltári kutatások, beleértve a hosszú üzleti utakat is,
a legfontosabbak. Ezen túlmenően nem csak az irattári másolás lehetőségéért célszerű fizetni, hanem
a levéltárosok munkájáért is – a dokumentumok keresésébe bevont szakemberek. Folyóirat-
előfizetés, könyvek vásárlása, időnként új számítógép, egyéb irodai berendezések, fogyóeszközök
vásárlása, valamint asszisztensek alkalmazása az összegyűjtött anyag rendszerezéséhez, kezdeti
kiválasztás elvégzéséhez (időigényes rutin munka).

Számos esetben rendkívül hasznos a fordítók segítsége, hogy segítsenek megérteni egy adott szöveg
jelentését egy olyan nyelven, amelyet még nem tanultam meg. Nos, és természetesen pénzre van
szükség ahhoz, hogy ne gondoljunk rá, értékes időt vesztegetve a megszerzésére irányuló végtelen
próbálkozásokra, és élni - kutatni. Ön is támogathatja őket egy fillér munkával, valamint
információkat küldhet erről az oldalról, vagy felhívhatja azokat, akiknek a társadalmi körükben
gazdag és nagylelkű Clio-szeretők vannak, akik józanul értékelik a sztálinizmust. Nem számít, hol
élnek – Moszkvában vagy Lvovban, San Franciscóban vagy Budapesten. Az embereket nem annyira a
nyelvek hozzák össze, amelyek közül én is többet tudok, hanem a közös törekvések.

Két egymással összefüggő projekt megvalósításáról beszélünk - Joseph Vissarionovich katonai
életrajzának megírásáról, valamint cikkgyűjtemény összeállításáról a különböző vörös rezsimek
kommunista terjeszkedéséről szerte a világon. Talán ebbe a gyűjteménybe beépítek egy cikket
Magyarországról.

Ami a Sztálinról szóló könyvet illeti, olyan cselekményeket tartalmazhat, mint a magyar hadifoglyok
sorsa és az internacionalista háborúk 1917-1921-ben, az 1919-es magyarországi forradalom és a
Vörös Hadsereg Budapestre vonulása, a szovjet különleges szolgálatok tevékenysége a két világháború közötti Magyarországon,
a magyar kisebbség sorsa a Szovjetunióban (1937-1938-ban is), Magyarország a szovjet vezérkar hadműveleti
terveiben az 1920-30-as években, és különösen az 1941-es hadműveletek Magyarország ellen 1941-
45 évben, az ország szovjetizálása, kizsákmányolása, és persze az ország apokalipszis felé tartó
mozgása - a harmadik világháború, szerencsére Rákosi Mátyás és Béla Király emlékirataiban sok szó
esik erről.

Szívesen elmagyarázom minden jóakarónak, hogy pontosan mire megy ki a hozzájárulás, és ha
kívánják, erről tájékoztatást teszek közzé. A nyitottság biztosíték a félreértések ellen. Mások azonban
inkább a bizalmasság részesítik előnyben – ezt még könnyebb biztosítani.
A lényeg az, hogy hasonló gondolkodású embereket találjunk, akik készek tárgyalásokra és
segítségnyújtásra.